Annak ellenére hogy a genrék alapján elsőre szinte semmit sem vártam az animétől, sőt bele sem akartam igazából kezdeni, aztán az anime trailere meggyőzött hogy ez talán nem az a szokásos iskolai marhulós shounen baromság lesz ami úgy általában szokott menni mostanság, és végül is igazam lett megérte elkezdeni, mert annál a szintnél sokkalta jobb lett. Azt nem mondom hogy hibátlan, azt sem hogy nagyon magas pontokat adok neki, viszont még így is elismerésem mert nálam a szezon legjobb három animéjének egyike volt. De meg kell jegyezzem mind a szezon Kilencvenkilenc százaléka ez is egy erősen lefelé ívelő pályafutást mutatott számomra, nem mellesleg már kezdésnek meglepődtem, mert ebben is érzem az átirat szagot. Lényegében a ef: A Tale of Memories., tehát az ef: első évada átirata volt legalább is az alapja, és szinte majdnem egy az egyben. Történetünk szerint hol máshol mint egy iskolában járunk - ahol is az anime jó része játszódik -, kezdetben egy érdekes barátkozásnak leszünk szemtanúi, Hase Yuuki a főszereplőnk kéri meg Fijimiya Kaori-t hogy legyen a barátja. Kaori először nemet mondom, és igazából másodjára sőt még harmadjára is, de nagy kínkeservesen aztán Hase-kun kiszenvedi Kaori-chan barátságát, így indul el egy szép barátság. És bár ugye szép, de először úgy látszik hogy rövid is lesz nem csak szép mert hogy kiderül Kaori-chan legnagyobb titka. Kaori memóriája lényegében minden héten törlődik, de csak azok az emlékei amik a barátairól vannak - nos én ezt nevezném bátran és minden szívfájdalom nélkül ef: A Tale of Memories. átiratnak, bár az anime az elején sokkal aranyosabb volt mint az ef: -. Ezután Hase-kun megpróbál előállni pár ötlettel hogy lehetne segíteni Kaori-chan-nak, anélkül hogy jobban ártana neki, így egyből ki is találja azt a dolgot ami az animét majdhogynem végig követi Kaori-t segítve, az pediglen nem más mint Kaori naplója, így szépen fokozatosan lesz jobban. Természetesen ez csak az első másfél rész bevezetője, magyarul az anime alapja. Meg kell hagyni nagyon aranyos anime volt, de e mellé hihetetlenül lassú is, nagyon lassan folytak a dolgok és tulajdonképpen ha őszinte akarok lenni az animében a jelenetek legalább három-negyedrészben csak ilyen átvezető jelenetek voltak, kisebb-nagyobb időhúzásokkal.
Hogy ez a betegség meg mennyire valóságos azt nem tudom, de őszintén, elég kellemetlen lehet, főleg mert lényegében senkiben sem bízhat az adott szereplő, ámbár itt elég más volt a helyzet, mert Kaori megtette, és szerintem ez volt az anime egyik legnagyobb hogy mondjam logikai buktatója. Lényegében volt egy lány akinek nem voltak emlékei viszont tökéletesen meg bízott egy olyan fiúban akire nem emlékezhet, és még ha nem is akar tőle semmit ez egy hihetetlen nagy naivitás. Gondolom japánban sem más mint itthon, sőt ahogy hallom meg látom a japán férfiak nem kicsit perverzek. Aztán ott volt Hase Yuuki akire meg azt kell hogy mondjam hogy valószínűleg a világon nincs ilyen fiú, ha van is az a férfiak 0,00000000001%-hoz tartozik, mert hogy az elején szó szerint csak a barátja akart lenni Kaori-nak, akár hogy is ez a végére láthatóan megváltozik. De talán pont ezek a dolgok miatt volt aranyos anime,(?) döntse ezt el mindenki maga. Azt viszont meg kell hagyni hogy ha van férfi és nő között barátság - ez a mondat mindig nagy kérdéseket vet fel -, akkor nem lehetetlen hogy az anime elején amit Yuuki és Kaori csinált az az volt! Történetünk aztán tovább megy és el kezd egy gyengébb szál alakulni, de mivel lassú és kissé olyan utólag belerakott "adjunk már magyarázatot az egész animének" érzetet keltette. Igazából adtak is neki magyarázatot, de nem volt egyáltalán csavaros, olyan átlagos volt. Kettejükön kívül volt még két karakter akik többet szerepeltek, illetve velük is indult egy romantikus szál, ők Yamagishi Saki és Shougo Kiryuu voltak. Saki-ra azt kell hogy mondjam szintén hogy ilyen ember nincs a földön, tehát három másodperc alatt még egy Alzheimer kóros beteg sem felejt el szerintem egy egyszerű dolgot. Kiryuu viszont komolyan, egy nagyon eltalált karakter volt, amire kellett arra tökéletesen jó volt, lényegében a csávó olyan laza volt hogy majdnem szétesett. Nem mondom hogy az anime legjobb karaktere, de stílusilag nekem nagyon impozáns volt. Voltak aztán eléggé fail gyanús jelenetek is, például a vége felé volt egy olyan - ami megjegyzem, lehetséges hogy grafikai fail -, hogy Kaori-chan-t kibeszélik, aki ott áll tőlük 3 és fél centiméterre mégsem veszik őt észre, ráadásul egy elég fontos jelenetet baltáztak el így teljesen.
Az animét nagy részben a hangulat vitte el a hátán, ami aranyos volt és vonzó, ehhez viszont kellett egy egyedi grafika és remek zenék, amit az anime szépen meg is kapott. Nem mondom hogy év grafikája, de nagyon stílusos voltak a halvány vonalak és nagyon illettek az egészbe, az Opening az Ending és az OST is aztán remekül támogatta az animét, szóval ilyen téren le a kalappal! Összességében nem rossz, ajánlom aki egy laza iskolás drámára vágyik, mondjuk genre zavaró lehet, mert inkább nevezném simán Slice of Life/Drama genrén ezt az animét, viszont ha nézitek készüljetek fel hogy nagyon lassú, és a leglényegesebb jelenetet az animében nagyon elrontották a végén! Részemről megy rá egy erős 6/10, de mindenképpen a szezon harmadik legjobbja nálam, ugyan rossz anime nem volt, de a szezonra nézve elég nagy szégyen, hogy egy hat pontos animének kell a szezon ezüstérmét adni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése